Nyár – az allergia évszaka

Az allergia tehát az immunrendszer „tévedésének” következménye, eltúlzott válasza egy egyébként ártalmatlan anyagra. A szezonális allergiát sokszor szénanáthának is szokták nevezni.

Ma Magyarországon felső légúti allergiában érintett a lakosság körülbelül 15-25 százaléka, a legkülönbözőbb bőrallergiák minden ötödik ember életét keserítik meg. Mivel egy-egy betegnél többfajta túlérzékenységi reakció is megjelenhet, így ezek a számok részben fedik egymást – ezek alapján a magyarországi allergiások számát általában harminc százalék körülire becsülik.

Számos vizsgálat kutatja, hogy egyéb okok (pl. genetikai fogékonyság) mellett az allergiás esetek gyakorisága mennyire függ az illető ország fejlettségétől, iparosodott, városias voltától, lakóinak fogyasztási szokásaitól.

Az allergének fajtái

• Inhalációs allergének: házi por, pollenek, poratka, állati nedvek, váladékok (kutyanyál, macskanyál, mérgek), gombaspórák, vegyszerek (rovarirtók)
• Orális allergének: táplálékallergének, szájon át bejuttatott gyógyszerek
• Injektált allergének: rovarcsípések (például darázs, méh), gyógyszerek
• Kontakt allergének: kozmetikumok, mosószerek, nikkel- és krómtartalmú fémek stb.

Az allergia lehetséges tünetei

• Bőrön és nyálkahártyán jelentkező tünetek: csalánkiütés, felső és alsó légúti betegségek jellemzői (orrfolyás, orrdugulás, rekedtség, átmeneti hörgőgörcs), szemviszketés, könnyezés
• Emésztőszervi tünetek: puffadás, hasmenés, hasi görcsök, hányinger, hányás
• Súlyos esetben az allergiás reakció az egész szervezetet érintő, anafilaxiás reakcióban is megnyilvánulhat.

A légzőszervi allergiák, vagyis a pollenallergia

A problémát nem az a viszonylag nagy méretű virágpor okozza, amelyet a méhek, a poszméhek, a lepkék vagy a szél szállítanak virágról virágra. Az allergiás reakciót a fák, füvek és egyéb virágos növények finomabb, szabad szemmel egyáltalán nem látható virágporszemcséi okozzák. A betegség az orr nyálkahártyájának gyulladásában jelentkezik, ami a következő tüneteket mutatja: orrviszketés, tüsszögés, orrdugulás, orrfolyás. Jellemző, hogy ellentétben a megfázással, az orr kifújása nem jár megkönnyebbüléssel, kísérő tünet lehet még a könnyezés, a torok és a szájpad viszketése, valamint a szaglás romlása is. A virágpor kora tavasztól késő őszig okoz allergiás tüneteket: februártól májusig a fapollenek, májustól július végéig a fűpollenek, július végétől októberig pedig a gyompollenek, mint például a parlagfű.

Az allergiaszezonban célszerű kerülni a pollennel szennyezett levegőben való tartózkodást: napközben tartsuk zárva az ablakokat és inkább este-éjjel szellőztessünk, amikor kisebb a pollenek kiáramlása. Kerüljük a szabadidős programokat, főleg a virágos réteket. Autózáskor zárt ablakok mellett, a pollenszűrő által megtisztított, belső levegő keringtetését válasszuk! Mossunk gyakran hajat, lehetőség szerint naponta, lefekvés előtt! Gyakran porszívózzunk, és mossunk föl, a ruhákat és az ágyneműt ne a szabad levegőn szárítsuk, utcai ruhát ne vigyünk a hálószobába! A szemre került pollenszemcséket „műkönny” használatával, az orrba került pollent sós vizes orrspray-k alkalmazásával mintegy „lemoshatjuk” a nyálkahártyák felületéről.

Azonban az esetek többségében – minden óvintézkedésünk ellenére –, az allergén elkerülésére való törekvéssel sem tudunk kellő eredményt elérni. Ha az allergiás tünetek már zavarják a mindennapi tevékenységeinket, szükségessé válhat a gyógyszeres, antihisztaminos kezelés. Az antihisztaminok olyan gyógyszerek, melyeknek használata nagyban csökkentheti az allergiával járó tüneteket és az azok okozta kellemetlenségeket. Fontos megjegyeznünk, hogy a kalcium használata nem segít az allergiás tünetek enyhítésében!

A keresztallergia

Többen megfigyelhették már, hogy allergiás panaszaik olyankor is erősödnek, amikor nincs semmilyen jel arra, hogy az allergénkoncentráció emelkedett lenne a környezetben. A panaszokat ez esetben a keresztallergia is okozhatja. A keresztallergia hátterében az anyagok kémiai szerkezetének nagy fokú hasonlósága áll. A két anyag közti szerkezetbeli hasonlóság annyira nagy, hogy sok szervezet – különösen akkor, ha már fokozottan érzékeny az egyik allergénre – nem tud különbséget tenni köztük. Néhány gyakori keresztallergia lehet a parlagfű – paradicsom, nyírfa – dió/mogyoró, illetve fűfélék – rozs/szója kombinációk.

A nyár megkeserítője, a napallergia

A napallergia a bőr kórosan megnövekedett fényérzékenysége, mely ha nem kezelik megfelelően, vagy nem figyelnek fokozottan a lehetséges megelőzésére súlyos következményekkel járhat. Kialakulása nem a bőrtípustól, hanem más belső tényezőktől, a szervezet hajlamától függ. Egyre több embert érint a napallergia, mely eléggé megkeseríti az érintettek életét tavasztól őszig. Leginkább a 25–35 év közötti emberek érintettek, és közülük is inkább a nők hajlamosabbak erre az allergiára. El kell különítenünk azokat az allergiás reakciókat, amelyeket nem maga a napfény vált ki, hanem a különböző krémek, napozáshoz használt kozmetikumok, ill. amelyeket a kozmetikumok és a napfény együttesen okoznak. A napallergia közvetett kiváltó oka az UV-sugárzás, kialakulásának folyamata, ill. a közvetlen allergén lényegében ismeretlen.

Feltételezhető, hogy egy késleltetett típusú sejtes immunválasz van a jelenség hátterében. A tüneteket tekintve néhány órával vagy nappal a napon való tartózkodás után kellemetlen, erősen viszkető és égető érzés kíséretében bőrpír, csomók, hólyagok, csalánkiütések, ödéma jelenik meg a bőrön. A napallergia tünetei maguktól eltűnnek, ha a beteg kerüli a napfényt, vagy megfelelő fényvédő krémet használ. Mindenképpen olyan fényvédő készítményeket kell használni, melyeknek UV-A-szűrő hatása is megfelelő. A készítményeket legalább 30 perccel előbb kell felvinni a bőrre, mielőtt napra mennénk, mert csak így tudják kifejteni tényleges fényvédő hatásukat. Ha minden próbálkozás ellenére mégsem sikerül elkerülni a napallergia tüneteinek jelentkezését, az erős viszketést jól lehet csillapítani antihisztamin-tartalmú krémekkel, melyeket orvos írhat fel.

Az allergia diagnózisa

Az allergia gyógyításának első lépése a tüneteket okozó allergén azonosítása. Ez az allergiavizsgálat. A klasszikus allergiatesztek az allergiát kiváltó anyag teljes kivonatát vizsgálják, illetve következő lépésben, külön allergiapanel kérése után egy-egy komponenst (molekulát) is. A legújabb, teljes körű allergiavizsgálatok egy panelen több száz biológiai eredetű anyag kivonatát és komponenseit is elemzik egyetlen vérvételi mintából.

Ha úgy gondolja, hogy Ön is allergiás lehet valamire, keressen fel egy szakembert, aki fel tudja állítani a pontos diagnózist és megtervezi a megfelelő kezelési eljárást. További kérdéseivel forduljon bátran a Tócós Patika kollégáihoz. Gyógyszertárunkban pedig az allergiás tüneteit enyhítő készítményeket is beszerezheti!