Minden, amit tudni kell a magas vérnyomásról

Jelen írásunkban a magas vérnyomás világnapja alkalmából szeretnénk felhívni a figyelmet erre a rendkívül gyakori és veszélyes betegségre.

A magas vérnyomás (vagyis a hipertónia) a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség a világon, a fejlett országokban már népbetegségnek számít. Az optimális vérnyomás 120/80 Hgmm vagy alacsonyabb érték, azonban a népesség mintegy 15 százalékának van határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása.  Évente minden 8. halálesetben közrejátszik a hipertónia. 

Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy hogyan is alakul ki a magas vérnyomás, meg lehet-e előzni, és hogyan is lehet megfelelően kezelni. A továbbiakban ezekre a kérdésekre fogunk válaszolni!

 

 

A betegséget a kialakulása szerint két csoportra lehet osztani. Az egyik az elsődleges vagy primer hipertónia, amely esetében a magas vérnyomás hátterében nem áll szervi elváltozás, illetve nem egy másik betegség vagy beavatkozás okán jön létre. Általában öröklés útján, illetve befolyásoló környezeti tényezők (például stressz) hatására alakulhat ki. A másodlagos vagy szekunder hipertónia esetében egy háttérben húzódó betegség vagy beavatkozás miatt jön létre a magas vérnyomás. Ilyenkor az alapbetegséget kell kezelni, melynek következtében a vérnyomás normalizálódik.

Az esetek 90 százalékában az okok ismeretlenek, általában stresszre adott válaszreakció. Az maradék 10 százalékban pedig vesebetegség, vagy hormonális alapbetegség, mint például a mellékvese ritkán előforduló daganata, vagy pajzsmirigybetegség a kiváltó ok.

 

 

A hipertónia eleinte egyáltalán nem, vagy pedig alig észlelhető tüneteket okoz. Éppen ezért szokták „néma gyilkos”-nak is nevezni ezt a betegséget. Rendszeres méréssel szűrhető a magas vérnyomás, ezért ajánlott minden egészséges felnőttnek is legalább egyszer megméretnie a  vérnyomását. A súlyosan emelkedett vérnyomás leggyakrabban a következő tüneteket okozhatja: 

⦁ fejfájás

⦁ szédülés

⦁ tarkótáji nyomás

⦁ szívdobogásérzés

⦁ mellkasi fájdalom

⦁ rossz közérzet, gyengeség.

 

 

 

Magas vérnyomás következtében az erekben megnő a nyomás, amit okozhat, érszűkület, az erek falának megvastagodása vagy rugalmatlanná válása. Az erek a szívverés pillanatában minél kevésbé képesek kitágulni, annál magasabb lesz a vérnyomás. A megnövekedett ellenállással szemben a szívnek erősebben kell pumpálnia, és ez az erek falának károsodásához vezethet. 

Korai szövődmény lehet a kisebb vagy nagyobb erek megrepedése. Ez a repedés az érrendszer bármely pontján előfordulhat, az agyi erek sérülése esetén akár agyvérzéshez is vezethet. 

Késői szövődményei között megemlíthetjük az érelmeszesedés fokozódását, melynek következtében agyi érszűkület, stroke, szívinfarktus, a szív fokozott megterhelése miatt pedig szívelégtelenség alakulhat ki.

 

 

 

Mivel a hipertóniának gyakran nincsenek tünetei, ezért fontos a rendszeres vérnyomásmérés. Az otthoni vérnyomásmérés jól kiegészíti a rendelői méréseket, elengedhetetlen azonban minden eredményt feljegyeznünk, hogy kezelőorvosunk megfelelő diagnózist állíthasson fel!  A hétköznapi környezetben, a napi teendők között elvégzett, napi többszöri mérések pontosabb képet adnak. Azonban meg kell említeni, hogy az otthon mért vérnyomás normálértéke általában alacsonyabb, mint a rendelőben mértnek. Ezen kívül vérnyomásunk a nap folyamán ingadozó értékeket mutathat: a legmagasabb értéket általában reggel mérjük, ezután csökken, majd kora délután egy második vérnyomáscsúcs figyelhető meg, amely azonban már alacsonyabb a reggelinél. Ezután a vérnyomás folyamatosan csökken, és éjszaka éri el a legalacsonyabb szintet. A napi ingadozás mértékét ABPM-vizsgálattal, azaz 24 órás vérnyomásméréssel lehet jól követni és számszerűsíteni. A napi ingadozás mellett a vérnyomás normális esetben is átmenetileg megemelkedik testmozgás, izgalom, stressz hatására. A helyes vérnyomásmérés ezért mindig nyugalmi helyzetben történik. 

Ha otthoni mérései alkalmával többször is 140-159/90-99 Hgmm körüli vérnyomásértéket mér, akkor feltétlenül keresse fel kezelőorvosát! 

A kivizsgálások során 40 éves kor felett általában terheléses EKG-vizsgálatot végeznek, de ezen kívül történhet hasi ultrahang, nyaki ultrahang, egyéb képalkotó- és laborvizsgálatok elvégzése is.

 

 

A magas vérnyomás kezelése minden esetben a kiváltó betegség kezelésével kezdődik. Ha nincs kiváltó, szervi probléma, akkor a kezelés alapja az életmódterápia. Amennyiben ez 3-6 hónap múlva nem hoz eredményt, akkor általában gyógyszeres kezeléssel kell kiegészíteni a terápiát. 

Lássuk mire kell odafigyelnünk, hogy megelőzhessük és kezelhessük a magas vérnyomást!

⦁Kerülje a túlzott alkoholfogyasztást!: Az alkohol mértékletes fogyasztása csökkenti a vérnyomást vizelethajtó és értágító hatásának köszönhetően. Emellett véd a hipertóniát okozó érelmeszesedéssel szemben is, mert a legfeljebb napi 3 dl borral azonos alkoholmennyiség fokozza a védő HDL-koleszterin szintézisét. E felett viszont már májkárosító hatású, ezáltal csökken az agresszív LDL-koleszterin lebontása a májban, és csökken a védő HDL-koleszterin szintézise. Idővel az alkohol súlyos szívizom-károsodást okoz.

 

⦁ Ne fogyasszon túl sok sót!: A túlzott sófogyasztás vértérfogat-növekedéssel jár, illetve fokozza az adrenalinreceptorok érzékenységét is, aminek vérnyomásemelő hatása van.

 

⦁ Stressz: A stressz az adrenalin és noradrenalin (katekolaminok) fokozott termelése miatt érösszehúzó hatású, ezért fokozza a vérnyomást és a szívizom terhelését. Próbálja meg kerülni azokat az helyzeteket, melyek érezhetően feszültséget keltenek Önben, érdemes relaxációs és meditációs gyakorlatokat végezni a csökkentésére!

 

Reméljük hasznos információkkal és tanácsokkal tudtunk szolgálni! Vigyázzon egészségére Ön is, figyelje vérnyomását rendszeresen! 

 

Ha kérdése van, a Tócós Patika kollégái készséggel állnak rendelkezésére!