Minden, amit tudni kell a magas vérnyomásról

Jelen írásunkban a magas vérnyomás világnapja alkalmából szeretnénk felhívni a figyelmet erre a rendkívül gyakori és veszélyes betegségre.
A magas vérnyomás (vagyis a hipertónia) a leggyakoribb szív- és érrendszeri betegség a világon, a fejlett országokban már népbetegségnek számít. Az optimális vérnyomás 120/80 Hgmm vagy alacsonyabb érték, azonban a népesség mintegy 15 százalékának van határérték, azaz 140/90 Hgmm fölötti vérnyomása. Évente minden 8. halálesetben közrejátszik a hipertónia.
Sokakban felmerülhet a kérdés, hogy hogyan is alakul ki a magas vérnyomás, meg lehet-e előzni, és hogyan is lehet megfelelően kezelni. A továbbiakban ezekre a kérdésekre fogunk válaszolni!
A betegséget a kialakulása szerint két csoportra lehet osztani. Az egyik az elsődleges vagy primer hipertónia, amely esetében a magas vérnyomás hátterében nem áll szervi elváltozás, illetve nem egy másik betegség vagy beavatkozás okán jön létre. Általában öröklés útján, illetve befolyásoló környezeti tényezők (például stressz) hatására alakulhat ki. A másodlagos vagy szekunder hipertónia esetében egy háttérben húzódó betegség vagy beavatkozás miatt jön létre a magas vérnyomás. Ilyenkor az alapbetegséget kell kezelni, melynek következtében a vérnyomás normalizálódik.
Az esetek 90 százalékában az okok ismeretlenek, általában stresszre adott válaszreakció. Az maradék 10 százalékban pedig vesebetegség, vagy hormonális alapbetegség, mint például a mellékvese ritkán előforduló daganata, vagy pajzsmirigybetegség a kiváltó ok.


Magas vérnyomás következtében az erekben megnő a nyomás, amit okozhat, érszűkület, az erek falának megvastagodása vagy rugalmatlanná válása. Az erek a szívverés pillanatában minél kevésbé képesek kitágulni, annál magasabb lesz a vérnyomás. A megnövekedett ellenállással szemben a szívnek erősebben kell pumpálnia, és ez az erek falának károsodásához vezethet.
Korai szövődmény lehet a kisebb vagy nagyobb erek megrepedése. Ez a repedés az érrendszer bármely pontján előfordulhat, az agyi erek sérülése esetén akár agyvérzéshez is vezethet.
Késői szövődményei között megemlíthetjük az érelmeszesedés fokozódását, melynek következtében agyi érszűkület, stroke, szívinfarktus, a szív fokozott megterhelése miatt pedig szívelégtelenség alakulhat ki.

Mivel a hipertóniának gyakran nincsenek tünetei, ezért fontos a rendszeres vérnyomásmérés. Az otthoni vérnyomásmérés jól kiegészíti a rendelői méréseket, elengedhetetlen azonban minden eredményt feljegyeznünk, hogy kezelőorvosunk megfelelő diagnózist állíthasson fel! A hétköznapi környezetben, a napi teendők között elvégzett, napi többszöri mérések pontosabb képet adnak. Azonban meg kell említeni, hogy az otthon mért vérnyomás normálértéke általában alacsonyabb, mint a rendelőben mértnek. Ezen kívül vérnyomásunk a nap folyamán ingadozó értékeket mutathat: a legmagasabb értéket általában reggel mérjük, ezután csökken, majd kora délután egy második vérnyomáscsúcs figyelhető meg, amely azonban már alacsonyabb a reggelinél. Ezután a vérnyomás folyamatosan csökken, és éjszaka éri el a legalacsonyabb szintet. A napi ingadozás mértékét ABPM-vizsgálattal, azaz 24 órás vérnyomásméréssel lehet jól követni és számszerűsíteni. A napi ingadozás mellett a vérnyomás normális esetben is átmenetileg megemelkedik testmozgás, izgalom, stressz hatására. A helyes vérnyomásmérés ezért mindig nyugalmi helyzetben történik.
Ha otthoni mérései alkalmával többször is 140-159/90-99 Hgmm körüli vérnyomásértéket mér, akkor feltétlenül keresse fel kezelőorvosát!
A kivizsgálások során 40 éves kor felett általában terheléses EKG-vizsgálatot végeznek, de ezen kívül történhet hasi ultrahang, nyaki ultrahang, egyéb képalkotó- és laborvizsgálatok elvégzése is.
A magas vérnyomás kezelése minden esetben a kiváltó betegség kezelésével kezdődik. Ha nincs kiváltó, szervi probléma, akkor a kezelés alapja az életmódterápia. Amennyiben ez 3-6 hónap múlva nem hoz eredményt, akkor általában gyógyszeres kezeléssel kell kiegészíteni a terápiát.
Lássuk mire kell odafigyelnünk, hogy megelőzhessük és kezelhessük a magas vérnyomást!

⦁ Testsúly csökkentése: Minél nagyobb a testtömegindex, annál valószínűbb a hipertónia kialakulása, a vértérfogat ugyanis a testsúly függvénye is. Emellett minél nagyobb a testtömeg, annál több szövet igényel megfelelő oxigénellátást. Figyeljen oda az optimális testsúly megtartására, fontos a rendszeres mozgás!
⦁ Kerülje a dohányzást!: A dohányfüst vegyi anyagai károsítják az erek belső hártyáját, ezzel fokozza a koleszterin lerakódását az érfalakban. Ezen kívül a nikotin érösszehúzó hatású, ezáltal fokozza a szívizom terhelését.
Reméljük hasznos információkkal és tanácsokkal tudtunk szolgálni! Vigyázzon egészségére Ön is, figyelje vérnyomását rendszeresen!
Ha kérdése van, a Tócós Patika kollégái készséggel állnak rendelkezésére!