Megéri dohányozni? Szerintünk NEM!

A dohányzás korunk legelterjedtebb szenvedélybetegsége, amely a világon körülbelül egymilliárd embert érint, vagyis majdnem minden hetedik embert. A dohányzás az idő előtti halálozások elsődleges oka. Az aktív vagy passzív dohányzás több mint hétmillió ember halálát okozza évente, vagyis átlagosan egy ember hal meg miatta minden hatodik másodpercben. Napjainkban a fejlett országokban a dohányzás miatti halálozások részaránya a 70 év alatti férfiak halálozásában 24%, a nőkében 7%. Az Egészségügyi Világszervezet előrejelzései szerint 2025 és 2050 között előreláthatóan évi tízmillió ember hal majd meg dohányzás következtében, ha nem sikerül drasztikusan visszaszorítani a dohányzást a felnőttek leszokásának fokozásával, illetve a fiatalok rászokásának megelőzésével.

Dohányzás: rossz szokás vagy függőség?

Sokan állítják, hogy a dohányzás csak egy rossz szokás és akaraterővel könnyen leküzdhető. A leszokással kísérletezők azonban tudják, hogy a leszokás nem is olyan egyszerű, ugyanis a dohányban található nikotin függőséget okoz. Megfigyelhető a dohányosokon, hogy jellemző szokásokat tesznek magukévá, így tehát a dohányzás egy rossz szokás és függőség is egyben. A függőség kialakulásában három folyamat játszik szerepet:

A cigarettafüst beszívása után a nikotin 8-10 másodperc alatt eléri az agyat, ezáltal gyorsan fejti ki hatását az agy jutalmazóközpontjára, ezzel erősítve meg a dohányzást.
Egy idő után azonban már azért van szükség a dohányzásra, hogy az adott személy fent tudja tartani szervezetében a nikotin megszokott mennyiségét. A csökkenő nikotinszint gyakran ingerültséget, idegességet, nyugtalanságot okoz. Amint valaki rágyújt egy cigarettára ezek a tünetek gyorsan elmúlnak, és a dohányosok ezt a cigaretta és a nikotin nyugtató hatásaként élik meg . Ez azonban csak egy illúzió. A nyugtató hatás csak abból adódik, hogy a dohányos a csökkenő nikotinszinttel együtt járó kellemetlen tüneteket szünteti meg a rágyújtással. A nikotin igazából növeli a vérnyomást, emeli a pulzust, szűkíti az ereket, növeli az éberséget, és ezzel csak problémákat okoz az embernek. 

Az idegrendszer mindezeken túl összekapcsolja a nikotin hatását és azokat az ingereket, amelyek körülveszik a dohányzó személyt, így például a cigaretta ízét, látványát, a füstöt, a dohányzóhelyiséget, a reggeli kávét, és a sor még hosszan folytatható. Ennek következtében a környezeti ingerek is felébreszthetik a dohányzás utáni vágyat az idegrendszerben, és a dohányost rágyújtásra késztetik.

Az idegrendszer alkalmazkodik a nikotinhoz, így idővel kialakul egy makacs függőség, amelyet a kokaintól és herointól való függésnél is erősebbnek tartanak. A legtöbb, leszokni vágyó dohányos többször vág neki, és csak 4-5 kísérlet után tudja végleg letenni a cigarettát. A kitartás meghozza az eredményét, és általában sikeresen leszoknak a dohányzásról. Vannak módszerek, amelyek megkönnyítik a leszokást. Ezekről is szót fogunk ejteni a későbbiekben, azonban először lássuk, hogy milyen káros hatásai vannak ennek a szenvedélybetegségnek.

A dohányzás káros hatásai

A dohányfüst többféle, egészségre káros anyagot tartalmaz: kátrány, szén-monoxid, nikotin, policiklikus szénhidrogének, nitrózaminok, ciánhidrogén, radioaktív polónium, arzén, és még sorolhatnánk. Jól tudjuk, hogy a dohányzás rendkívül rossz hatással van a tüdőre, és számos súlyos, akár halálos kimenetelű betegség rizikóját növeli.

A füst ahogyan bejut a tüdőbe, útközben irritálja a légutakat, így mindenhol növeli a rák kialakulásának valószínűségét. Szájüregi és ajakrákot leginkább a szivar és a bagó okozhat. Dohányosoknál gyakrabban alakul ki gégerák, légcsőrák, és tüdőrák. Ezenkívül előfordulhat a nyelőcső, gyomor, hasnyálmirigy, húgyhólyag, prosztata és a vese daganata is. Nemcsak a daganatos betegségek jöhetnek szóba, hanem a légutakba bejutó füst folyamatos irritáló hatása miatt egyéb krónikus légzőrendszeri betegség is kialakulhat: hörgők gyulladása és beszűkülése, a léghólyagocskák és a tüdő szöveteinek károsodása.

A nikotin jelentős elváltozást okozhat a keringési szervrendszerben is. Gyakran magas vérnyomást vagy koszorúér-betegségeket okoz. Ezenkívül károsítja még az érfalakat is, így okozója lehet agyérbetegségeknek, érszűkületnek és érelmeszesedésnek. 

A cigarettafüstben található veszélyes, káros vegyületek, élükön a nikotinnal, befolyásolják a csontok egészségét, lelassítják vagy teljesen meg is állítják azt a folyamatot, melynek során új csontsejtek képződhetnek, így a csontok elgyengülnek. A csontritkulás különösen a menopauzában, illetve az azon túl lévő hölgyeket érinti, és megnöveli a nehezen gyógyuló csonttörések rizikóját is.

A szakemberek szerint a dohányfüst nemcsak a szájüregi daganatos megbetegedések fokozott kockázatával jár együtt, de a fogak sárgulását is előidézi, valamint jelentős mértékben növeli az ínybetegségek rizikóját. A cigarettában lévő vegyületek rontják a vérkeringést az ínyben ugyanúgy, mint egyéb szerveinkben, ez pedig gyulladásokhoz, ínyvérzéshez, az íny visszahúzódásához, és végül akár a fog meglazulásához, elveszítéséhez is vezethet.

A gyermek után hiába vágyó, meddő házaspárok többsége nem is sejti, hogy talán egyikük vagy mindkettőjük dohányzásának következményeit szenvedik. A dohányzás következményeként férfiakban a hímivarsejtek károsodnak, így csökken a nemzőképesség, nőkben pedig romlik a méh vérellátása, így nehezebben vagy egyáltalán nem tudnak teherbe esni, sokszor az életveszélyes, méhen kívüli terhesség kockázata is fokozódik. A terhesség és a szoptatás alatti dohányzás a magzat, illetve a csecsemő fejlődésének károsodását, a fejlődési rendellenességek számának emelkedését eredményezheti, ezenkívül a megszületett gyermekre is ártalmas, például több lehet közöttük asztmás, megszaporodhat a hirtelen-váratlan bölcsőhalál.

Hogyan szokjon le végleg a dohányzásról?

Összegyűjtöttünk néhány módszert, amelyek megkönnyíthetik a leszokást.

Keressen indokokat! Csak az érheti el a célt és szokhat le a dohányzásról, aki valóban motivált. Fontolja meg, milyen előnyökkel járna, ha már nem dohányozna. Mindig tartsa szem előtt ezeket az előnyöket! Írja fel őket esetleg egy cetlire, tegye jól látható helyre, és ha kísértésbe esne, olvassa fel magának! 
 

Elvonási tünetek kezelése: Három olyan általános stratégia van, amely javíthat az összes tüneten.

Az első az ivás: igyon sok folyadékot, érdemes mindig magánál tartani valamilyen folyadékot!

A második a mozgás: próbáljon meg az átlagosnál többet mozogni!

A harmadik pedig az alvás: a leszokás időszakában aludjon annyit, amennyit csak megengedhet magának!

Helyettesítse a dohányzást valami mással! Gondoljon kellemes dolgokra, amelyek a cigarettázás helyébe léphetnek! A reggeli cigit cserélje egy almára, a stresszes szituációban elszívott cigaretta helyett tartson inkább pihenőt, mozogjon pár percet!
Egészséges táplálkozás

Változtasson táplálkozási szokásain! Kerülje a zsíros és erősen cukrozott élelmiszereket! Tűzzön ki maga elé elérhető célokat. Például ne egy időben próbáljon meg lefogyni, és felhagyni a dohányzással! Mivel egyik sem könnyű feladat, így nagyobb sikere lesz, ha egymás után vág bele a két cél teljesítésébe.
Ön is beláthatja, hogy a dohányzás nem tréfa. Ha nemdohányzó életmódra vált, rengeteg pénzt spórolhat meg és boldog, egészséges évet nyerhet magának és családjának is! Ha úgy érzi, hogy egyedül nem képes a leszokásra, akkor forduljon szakemberhez, illetve keresse bizalommal a Tócós Patika kollégáit, akik segítenek Önnek a megfelelő megoldás megtalálásában!

A leszokáshoz további segítséget a www.leteszemacigit.hu honlapon találhat.