Ajánlott védőoltások felnőtteknek – Kinek? Mikor? Miért?

Magyarországon a gyermekek aktív immunizálása az oltási naptár alapján történik, ami újszülött kortól egészen 12 éves korig előírja a kötelező – például a mumpsz, a kanyaró, a rubeola, a gyermekbénulás, a szamárköhögés vagy a tuberkolózis és tüdőgümőkór elleni – védőoltások beadásának pontos idejét. Az alábbiakban olyan vakcinákat gyűjtöttünk össze, amelyek nem részei a kötelező oltási programnak, viszont számos betegség ellen hatékony védelmet nyújtanak – és felnőtt korban is érdemes elgondolkodni a felvételükön.

Még mielőtt rátérnénk a leggyakrabban emlegetett, ajánlott védőoltások bemutatására, fontos tisztázni a szerzett immunitás és az aktív immunizálás közötti legfőbb különbséget.

Szerzett immunitás és aktív immunizálás – Mi a különbség?

A környezeti ártalmakkal szemben szervezetünk rendelkezik egy védelmi vonallal, és képes arra, hogy emlékezzen azokra a kórokozókra, amelyekkel szemben korábban sikeresen megvívta a harcot. Egy ismételt találkozás alkalmával már gyorsabban és hatékonyabban tud reagálni – ezt nevezzük szerzett immunitásnak.

Az aktív immunizálás, vagyis a védőoltás elsődleges célja, hogy anélkül készítse fel a szervezetet a vírusokkal és baktériumokkal szembeni harcra, hogy az érintett átesne a betegségen. Ebben az esetben elölt vagy legyengített kórokozókat tartalmazó vakcinákra reagálva a szervezet saját immunválasza hozza létre a védelmet jelentő hatást. Fontos felhívni a figyelmet, hogy az oltások nemcsak az aktív immunizáláson átesett személyt, hanem – nyájimmunitás kialakulása esetén – azokat is óvják, akik valamilyen okból nem kaphatták meg, vagy nem vették fel az oltást.

Amennyiben egy közösségen belül az immunissá vált emberek száma elér egy bizonyos szintet (ez minden esetben attól függ, hogy az adott kórokozó mennyire fertőző), akkor minimálisra csökken annak az esélye, hogy a fertőzés továbbadása révén járvány alakuljon ki. Ezt nevezzük nyájimmunitásnak.

Ajánlott védőoltások felnőtteknek

1. Influenza elleni védőoltás

Az előző szezon adatait elemezve az influenza esetében minden évben újra kell gondolni, hogy mely törzsek okozhatnak megbetegedéseket, ezért más összetételű oltóanyagra van szükség – ezt mindig a WHO határozza meg. A hazánkban engedélyezett oltóanyagok minden esetben inaktivált vírust (vagy annak egy részét) tartalmazzák, így nem okozhatnak megbetegedést. A védelem kialakulása körülbelül 2–3 hetet vesz igénybe.

Fél éves kor felett a védőoltás mindenkinek javasolt, hiszen a betegség kockázata sokkal nagyobb, mint a védőoltásé. Különösen ajánlott idős korban, krónikus betegség fennállása esetén, leendő kismamáknak, és mindazoknak, akiknek a családjában fél évnél fiatalabb gyermek van – a néhány hónapos kisbabák számára csak így biztosítható a védelem.

2. Májgyulladás elleni védőoltások

Egy hepatits A oltás 3–5 évre nyújt védettséget, a második oltás idejében történő felvétele pedig 20 évre szóló védelmet biztosít (létezik kombinált oltóanyag, amely a hepatits A és B formájával szemben is védelmet nyújt). Az első adag kisgyermekeknek már akár 12–23 hónapos életkor között beadható, a védettség kialakulására pedig legalább 2 hétre van szükség.

Az oltás beadása hepatits A járvány jelentkezése esetén az érintett közösség minden tagjának javasolt. Szintén érdemes beadatniuk azoknak, akik

• járványveszélyes területre (például Közép- és Dél-Amerikába vagy Afrikába) utaznak,

• alapbetegségük miatt különösen veszélyeztetettek (például krónikus májbetegségben vagy vérzékenységben szenvednek),

• valamint azoknak, akik munkájuk során fokozott fertőzésveszélynek vannak kitéve (például egészségügyi dolgozók).

3. Bárányhimlő elleni védőoltás

2019 óta a bárányhimlő elleni oltás ingyenesen, életkorhoz kötötten kötelezően jár. A betegséggel szemben kizárólag védőoltással lehet hatékonyan felvenni a harcot – a betegek kerülése és a higiéniás szabályok betartása önmagában nem akadályozza meg a járvány kialakulását. Két vakcina áll rendelkezésre. Az oltóanyagok élő, attenuált – tehát egészséges személyeknél betegséget nem okozó – vírust tartalmaznak, és mindkét típus esetében két dózis beadására van szükség (a védettség a második dózis után alakul ki). Amennyiben valaki gyermekkorában nem esett át a fertőzésen, érdemes elgondolkodni a védőoltás beadatásáról, hiszen felnőtt korban a bárányhimlő súlyosabb lefolyású lehet. Gyermekvállalás előtt minden leendő édesanyának – aki még nem esett át a fertőzésen – indokolt, ugyanis a bárányhimlő súlyos magzatfejlődési rendellenességet okozhat.

4. Pneumococcus elleni védőoltás

A pneumococcus baktérium okozta tüdőgyulladás, valamint agyhártyagyulladás idősebb korban évről évre nagyobb eséllyel fordulhat elő. Sajnálatos módon – súlyos esetben – mindkét betegség halálos kimenetelű lehet, védőoltással viszont hatékonyan lehet ellenük védekezni.

A vakcina beadása minden 50 éves kor felettinek, krónikus betegeknek (például tüdő-, szív-, máj-, vese- és cukorbetegeknek), koponyasérültnek és léphiányosnak, valamint életkortól és betegségtől függetlenül minden dohányosnak javasolt.

5. Járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltás

A Neisseria meningitidis nevű baktériumnak több csoportja ismert, de nem mindegyik ellen létezik hatékony védőoltás. A betegség Európában ritkán fordul elő. A kórokozó elsősorban zárt közösségekben, cseppfertőzéssel terjed a gyerekek között.

A járványos agyhártyagyulladás elleni védőoltást elsősorban akkor célszerű beadatni, ha járványos formában jelentkezik, lépkárosodásunk van, vagy olyan országba utazunk, ahol a betegség gyakran előfordul.

6. Kullancs encephalitis elleni védőoltás

A gyakran – helytelenül – „kullancs elleni védőoltásnak” nevezett vakcina valójában kétféle védőoltást takar, és mindkettőnek létezik felnőtteknek és gyermekeknek kifejlesztett változata. A típusok között megfigyelhetők minimális eltérések (más például a gyártástechnológia és az oltási rend), de mindkét változat közel azonos oltóvírust tartalmaz, és mindkét esetben igaz, hogy a szezontól távoli időszakban ajánlott őket beadni.

Fontos felhívni a figyelmet, hogy

• megbízható védelem kizárólag teljes oltási sor esetén biztosítható,

• a kullancsok által terjesztett másik gyakori megbetegedés (a Lyme-kór) ellen az oltás nem jelent védelmet,

• kullancscsípés után pedig semmilyen védőoltás alkalmazása nem indokolt – hasznuk ilyenkor már nincs, veszélyt viszont jelenthetnek.

7. HPV (human papilloma vírus) elleni védőoltás

A HPV (a méhnyakrák kórokozója) szexuális úton terjed, és több csoportja ismert. Az oltás több, magas kockázatú fajta ellen bizonyítottan hatékony védelmet nyújt, de fontos hangsúlyozni, hogy nem jelent 100%-os védelmet. A szűrővizsgálatokon való részvétel éppen ezért az oltáson átesett nők esetében is rendszeresen indokolt.

2014. szeptember 1-től a HPV elleni vakcináció kötelezően felajánlható, vagyis a 12 éves kor feletti lányok az iskolaorvos vagy a házi gyermekorvos közreműködésével térítésmentesen felvehetik.

Az összeesküvés-elméletek helyett hagyatkozzunk a tudományos tényekre!

Az oltásellenesség, vagyis a védőoltásokkal kapcsolatos szkepticizmus évszázadok óta velünk él. Ennek hátterében általában összeesküvés-elméletek okozta félelem, információhiány és vallási vagy filozófiai nézetből fakadó meggyőződés áll. Az oltásellenes mozgalmakra jellemző érzelmekre ható, szorongásra késztető kommunikáció helyett a szakemberek arra hívják fel a figyelmet, hogy a közszájon forgó feltételezésekkel szemben hagyatkozzunk a tudományos alapokon nyugvó tényekre.

Szeretne még többet megtudni a gyermekeknek és a felnőtteknek ajánlott védőoltásokkal kapcsolatban? Forduljon bizalommal a Tócós Patika vagy a Medilum Egészségközpont kollégáihoz, és tegye fel kérdését!