A koraszülés okai és a megelőzésének lehetőségei

Egy rendben lezajló várandósság esetén a 40. terhességi hét után világra jön a kisbaba, az esetek 7–8 százalékában viszont a tervezettnél korábban indul be a folyamat. Ennek a hátterében számos kiváltó ok meghúzódhat, de fontos tudatosítani a kismamákban, hogy általában tőlük független tényezők vezetnek a koraszüléshez.

Egy kisbabát akkor tekintünk koraszülöttnek, ha a várandósság 37. hete előtt jön világra. Szerencsére az esetek többségében (körülbelül 60 százalékban) mindössze 1-2 héttel korábban, a 34–36. terhességi héten látnak napvilágot a „sietve érkező” apróságok, ekkor pedig a magzatok életkilátásai csaknem megegyeznek a kiírt időpontban születő gyermekekével.

„Enyhén” koraszülöttnek tekintendők a 32–36. hét között világra jött apróságok, a 28–31. hét között érkezők alacsony gesztációs korúaknak számítanak, a 23–27. hét között napvilágot látott magzatok pedig az extrém koraszülött kategóriába tartoznak (ezek az esetek a koraszüléseknek mindössze 5 százalékában fordulnak elő).

November 17-én lilába borul az ország. A koraszülöttek világnapján ezzel a színnel szeretnék felhívni a figyelmet, hogy a vártnál korábban érkező kisbabák is egészséges felnőttek lehetnek, és teljes életet élhetnek.

A koraszülött babák túlélési esélyei

Az orvostudomány mai állása szerint a 24. hét tekinthető vízválasztónak. Amennyiben a magzat ebben az időben születik meg, körülbelül 40-50% esélye van az életben maradásra (ezekben az esetekben viszont még nagyon nagy a valószínűsége, hogy a magzat maradandó károsodást szenved el). Az ennél korábban beindult szülések vetélésnek minősülnek, de ha a magzat bármilyen életjelet mutat, a szakembereknek mindent el kell követniük a gyermek életben tartása érdekében.

A 25. hetet követően 70%-ot megközelítő a túlélés esélye, a 27. hét után pedig már a gyerekek 90%-a nagyobb károsodás nélkül életben marad.

A túlélési arány a születési testsúllyal arányosan változik – 1000 gramm alatt tekinthető kritikusnak a magzat állapota. Az 1000–1500 grammos babák túlélési aránya 85–95% körül mozog, az 1500–2500 gramm súlyú babáknak pedig már szinte 100%-os esélyük van az életben maradásra.

A koraszülés mögött meghúzódó lehetséges okok

A szülés idő előtti megindulásához hozzájárulhat, ha:

  • az édesanya 16 évnél fiatalabb vagy 40 évesnél idősebb,
     
  • az édesanya alultáplált, nem megfelelően táplálkozik vagy orvosi felügyelet nélküli diétát folytat,

  • az édesanya cigarettázik, alkoholt vagy más tudatmódosító szert fogyaszt,
     
  • az édesanya korábban koraszüléssel adott életet gyermekének,
     
  • az édesanyánál korábban spontán vagy művi vetélés történt,
     
  • az édesanyánál a méhet érintő fejlődési rendellenesség áll fenn,
     
  • az édesanya szervezetét a terhesség ideje alatt baktérium-, vírus- vagy gombás fertőzés támadja meg,
     
  • az édesanyának belgyógyászati (például szív- és érrendszeri) vagy pszichiátriai alapbetegsége van,
     
  • az édesanya szervezetében terhességi mérgezés (toxaemia) lép fel,
     
  • az édesanya hasát baleset következtében sérülés éri,
     
  • az édesanya méhe túlfeszül (például ikerterhesség miatt)
     
  • vagy a magzat beteg.

A felsorolt tényezők nem minden esetben vezetnek koraszüléshez, viszont nagymértékben hozzájárulhatnak a kialakulásához. A születendő gyermek egészsége érdekében mindent el kell követni, hogy a veszélyforrásokat minimalizáljuk.

A koraszülés előjele lehet, ha hüvelyi vérzés vagy váladékozás, alhasi vagy kismedencei nyomásérzés, hasmenéssel társuló menstruációs görcshöz hasonlító fájdalom, rendszeres méhösszehúzódás vagy burokrepedés (a magzatvíz elfolyása) jelentkezik. Amennyiben ezek közül a tünetek közül csak egyet is észlel, keresse fel a kezelőorvosát!

A koraszülés kialakulásának megelőzése

  • A koraszülés elkerülésére már a magzat fogantatása előtt érdemes figyelmet fordítani. A gyermekvállalás gondolatának megszületésekor ajánlott felkeresni egy szülész-nőgyógyász szakembert, aki elvégzi a szükséges vizsgálatokat.
     
  • A fogamzásgátló tabletták szedésével már hónapokkal az „első próbálkozások” előtt érdemes leállni, hogy a leendő anyuka szervezetéből teljesen kiürülhessen a hatóanyag.
     
  • Legalább három hónappal a magzat fogantatása előtt ajánlott megkezdeni a terhesvitaminok szedését, és kiemelt figyelmet kell fordítani a folsav bevitelére.
     
  • Fokozottan oda kell figyelni az egészséges életvitel kialakítására. Az alkohol fogyasztásáról és a dohányzásról már a fogantatás előtt teljesen le kell mondani.
     
  • A koraszülésre utaló jelek esetén azonnal értesíteni kell a kezelőorvost. Időben cselekvés esetén a koraszülés megfelelő készítmények segítségével késleltethető, a magzat szempontjából pedig minden egyes méhen belül töltött plusz nap számít.

További tanácsokért forduljon bizalommal a Tócós Patika kollégáihoz, vagy keresse fel webpatikánkat, ahol a magzatvédő teresvitaminokat online is megrendelheti.

Kérdése van?